A közlekedésben való részvétel külön feltételei
48. § (1) A fém kapaszkodó körmökkel vagy vezetőélekkel felszerelt kerekű járművel szilárd burkolatú úton közlekedni és vasúti átjárón áthaladni abban az esetben szabad, ha a kapaszkodó körmöket, illetőleg a vezetőéleket védőabronccsal látták el.
(2) Hóláncot csak havas, jeges úton szabad használni.
(3) Olyan járművel, amelyre daru, létra, nem a jármű meghajtására szolgáló erőgép vagy más hasonló berendezés van felszerelve, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha alaphelyzetben rögzítették e berendezésnek azokat a mozgó (lengő) alkatrészeit, amelyek elmozdulás esetén a járművön túlnyúlhatnak.
(4) * A külön jogszabályban meghatározott M1, M2, M3, N1, N2, N3 kategóriájú gépkocsiban, amelynek meghatározott üléseit biztonsági övvel kell felszerelni, továbbá olyan járműben, amelynek üléseit biztonsági övvel szerelték fel, az ülésen utazó személynek a biztonsági öv becsatolásával kell magát rögzíteni.
(5) * Nem kell becsatolni a biztonsági övet:
a) a hátramenetben közlekedő gépkocsi vezetőjének;
b) a taxi gépkocsi vezetőjének, ha taxi üzemmódban utast szállít;
c) a mentő gépkocsi betegellátó terében utazóknak, ha a becsatolás a beteg állapotának romlását okozhatja, a betegellátást akadályozza;
d) a lakott területen menetrend szerinti személyszállítást végző autóbuszban;
e) a lakott területen kívül menetrend szerinti személyszállítás végző autóbuszban, ha álló utasokat is szállíthat;
f) az autóbuszban szállított 3. életévét még be nem töltött gyermeknek;
g) annak, aki külön jogszabályban * meghatározott orvos által kiállított igazolással rendelkezik.
(6) * Az autóbusz biztonsági övvel felszerelt ülésein utazókat:
a) az ülésen elhelyezett jelzéssel (161/a. ábra), *
b) a járművezető által,
c) kalauz, idegenvezető vagy a csoport vezetőjeként kijelölt személy által, vagy
d) audiovizuális eszközök (pl. videó) útján
tájékoztatni kell a biztonsági övek kötelező használatáról.
161/a. ábra *
(7) * A gépkocsiban vagy a mopedautóban – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – 150 cm-nél alacsonyabb gyermek csak a testméretéhez és testsúlyához igazodó kialakítású gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. A gyermekbiztonsági rendszert a jármű e célra gyárilag kialakított rögzítési pontjaihoz, vagy az üléshez tartozó biztonsági övhöz kell a gyártója által megadott szerelési információknak megfelelően rögzíteni. A jármű szokásos haladási irányával ellentétes irányban a jármű első üléséhez a gyermekbiztonsági rendszer csak akkor szerelhető be, ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel vagy a légzsák működésbe lépését előzetesen megakadályozták. A 3 évnél fiatalabb gyermek csak gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. A gyermeket a gyermekbiztonsági rendszerhez tartozó hevederekkel (pántokkal) is rögzíteni kell.
(8) * A gyermeket nem kell gyermekbiztonsági rendszerben rögzíteni:
a) ha a gyermekbiztonsági rendszer beszerelésére a gépkocsi a gyári kialakítása alapján nem alkalmas (az ilyen kialakítású M1, N1, N2 és N3 kategóriájú gépkocsiban a 3 évnél fiatalabb gyermek nem szállítható, illetve a 3. életévét már betöltött és 150 cm-nél kisebb testmagasságú gyermek az első ülésen nem szállítható);
b) ha gépkocsi hátsó ülésén utazik, 3. életévét már betöltötte, legalább 135 cm magas és az üléshez beszerelt biztonsági övvel – testméretéhez igazodóan – biztonságosan rögzíthető;
c) ha taxi üzemmódban használt taxi gépkocsi és a személygépkocsis személyszállítást végző gépkocsi hátsó ülésén utazik;
d) ha a rendvédelmi szervek gépkocsijában vagy a mentő gépkocsi betegellátó terében utazik;
e) a menetrend szerinti személyszállítást végző autóbuszban;
f) a nem menetrend szerinti személyszállítást végző autóbuszban, ha álló utasokat is szállíthat;
g) ha 3. életévét még nem töltötte be és állva utazik az autóbuszban;
h) ha külön jogszabályban * meghatározott orvos által kiállított igazolással rendelkezik.
(9) * A zárt utastérrel (vezetőtérrel) nem rendelkező motorkerékpáron és segédmotoros kerékpáron utazó személynek becsatolt motorkerékpár-bukósisakot kell viselni. Ilyen járművel csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a járművezető és az utas becsatolt motorkerékpár-bukósisakot visel.
(10) * Olyan járművel, amelynek megengedett legnagyobb sebességét a műszaki megvizsgálás során az általánosnál alacsonyabban állapították meg [26. § (3) bek.], abban az esetben szabad közlekedni, ha a jármű hátsó oldalán a megengedett legnagyobb sebesség számértékét – kör alakú, 15 cm átmérőjű, 2 cm széles piros szegélyű, fehér alapon 6 cm magas fekete számjegyekkel – feltüntették.
(11) * Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel csak olyan pótkocsit szabad vontatni, amelynek vontatását – a hatósági engedélybe tett bejegyzéssel – engedélyezték.
(12) Iskolabusszal abban ez esetben szabad közlekedni, ha: *
a) * a 20. § (6) bekezdésében meghatározott táblával és „Gyermekszállítás” felirattal megjelölték,
b) az ülésekhez biztonsági övet szereltek fel,
c) a 135 cm-nél alacsonyabb gyermeket gyermekbiztonsági rendszerben rögzítették,
d) a legalább 135 cm magas gyermeket biztonsági övvel rögzítették,
e) a szállított utasok ülőhellyel rendelkeznek.
(13) * Az (5) bekezdés g) pontjában és a (8) bekezdés h) pontjában meghatározott igazolásnak a következőket kell tartalmaznia:
a) a jogosított neve, születési időpontja (év, hónap, nap),
b) az igazolás érvényessége lejártának időpontja (év, hónap, nap),
c) a kiállító orvos neve, névaláírása, bélyegző lenyomata,
d) a kiállítás dátuma,
e) a 161/b. ábra szerinti jelzés. *
161/b. ábra *
(14) * A nehéz tehergépkocsik e rendelet eltérő rendelkezése hiányában lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek.
(15) * A (14) bekezdésben fel nem sorolt utakat elengedhetetlenül szükséges távolságban abban az esetben használhatja nehéz tehergépkocsi, ha
a) áruszállítás érdekében az áru fel-, vagy lerakásának, illetve – különleges felépítményű jármű esetén – a felépítményével történő munkavégzés helyszínére vagy helyszínéről;
b) üzemben tartója telephelyére vagy telephelyéről
közlekedik.
A nehéz tehergépkocsi az a) és b) pontban felsorolt helyszínre, helyszínről történő közlekedése során a (14) bekezdésben felsorolt útvonalakról való lehajtás után, azokat egy irányban legfeljebb egy alkalommal keresztezheti.
(16) * Nem vonatkozik a (14) bekezdésben meghatározott tilalom azon nehéz tehergépkocsira, amely útlezárás miatt terelőúton közlekedik, valamint arra, amelyet az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény szerint 2013. évi LXVII. törvény 9. § (1) bekezdése szerint nem terhel útdíjfizetési és bevallási kötelezettség, továbbá a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet 4. §-a alapján kiadott engedéllyel rendelkező járművekre.
(17) * Nem vonatkozik a (14) bekezdésben meghatározott tilalom a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott oktatójármű igazolással rendelkező azon nehéz tehergépkocsira, amely a (14) bekezdésben meg nem határozott utakat a miniszteri rendelet szerinti gyakorlati oktatás vagy vizsgáztatás során is használja.
Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek
49. § (1) * A gépjármű megkülönböztető jelezéseket adó berendezéseit csak abban az esetben szabad működtetni, ha a feladat sürgős ellátása, a személy-, élet- és vagyonbiztonság, továbbá a védett személyek és kíséretük biztonsága érdekében az szükséges, és a forgalmi viszonyok azt indokolttá teszik.
(2) * A megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármű vezetője – a rendőr és a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezések jelzéseit kivéve – a közúti jelzéseket, továbbá a 24-43. §-okban foglalt rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatja, ha magatartásával a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, és meggyőződött arról, hogy a közlekedés többi résztvevője az akadálytalan továbbhaladást lehetővé tette.
(2a) * Amennyiben a gépjármű kizárólag a megkülönböztető fényjelzést használja, akkor a gépjármű vezetője a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatja, ha magatartásával a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.
(3) Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek találkozása esetében – egymás közti viszonyukban – az általános szabályok az irányadók.
(4) A megkülönböztető fényjelzést – ha a jármű olyan helyen áll meg, ahol a megállás egyébként tilos – működtetni kell. Megkülönböztető hangjelzést álló járművön használni nem szabad.
(5) * A megkülönböztető jelzéseket használó gépkocsit tompított fényszóróval lakott területen belül nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.
Figyelmeztető jelzést használó járművek
50. § (1) * A jármű figyelmeztető jelzést adó berendezését működtetni a következő esetekben kell:
a) * ha a jármű
aa) az út vagy közmű építését, tisztítását, fenntartását (javítását),
ab) a települési (kommunális) hulladék, ide értve a szelektíven gyűjtött hulladék összegyűjtését
végzi,
b) * az aa) pontban meghatározott tevékenységekkel érintett útszakaszon anyagszállítást végző járművön,
c) * a járművek hatósági elszállításához, illetve a kerékbilincs alkalmazásához rendszeresen használt járművön e tevékenységek végzése közben,
d) * a megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó járművön vagy járműszerelvényen, menet közben,
e) * a megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó méretű járművet vagy járműszerelvényt kísérő járművön kíséret közben,
f) * elromlott jármű vontatását rendszeresen végző járművön, ha az járművet ténylegesen vontat,
g) * a közúton elromlott jármű hibaelhárítását rendszeresen végző járművön hibaelhárítás közben,
h) * a radioaktív anyagot szállító járművön menet közben, illetve a szállítmányt rendszeresen kísérő járművön kíséret közben,
i) * személy- és vagyonvédelmi tevékenység keretében vagy a pénzügyi szolgáltatást végző szervezet által üzemeltetett pénz- és értékszállítást rendszeresen végző járművön a feladat végzése közben,
j) * közterületi polgárőri szolgálat ellátása során e tevékenységet végző járművön a feladat végzése közben,
k) * rádióellenőrzési, rádiófelderítési, rádió-megfigyelési, zavarvizsgálati és mérőszolgálati tevékenység közben,
l) * a munkavédelmi hatóság és a munkaügyi hatóság jogszabályban meghatározott ellenőrzési és kivizsgálási tevékenysége közben,
m) * a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás vagy személy távfelügyeleti tevékenysége végzése közben,
n) * a – külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően – a biztonsági okmányok szállítása közben.
(2) * Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző jármű vezetője, ha ez a munka végzése érdekében elkerülhetetlen, a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és a forgalmat lényegesen nem akadályozza,
a) a 25. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést figyelmen kívül hagyhatja;
b) 22 és 6 óra között – a megfelelő biztonsági intézkedések (pl. jelzőőr állítása) megtétele mellett és legfeljebb 10 km/óra sebességgel – egyirányú forgalmú úton és osztottpályás út bal oldali úttestjén a menetiránnyal szemben is közlekedhet;
c) legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is közlekedhet;
d) olyan helyen is megállhat, ahol az egyébként tilos;
e) behajthat olyan útra, vagy övezetbe ahová egyébként behajtania tilos.
(3) * Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jármű esetében a (2) bekezdés a), d) és e) pontját, az (1) bekezdés i)-n) pontjában szereplő járműnél a (2) bekezdés d) és e) pontját megfelelően alkalmazni kell, ha ez a tevékenység végzése érdekében elkerülhetetlen, a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, és a forgalmat lényegesen nem akadályozza.
(4) * Ha az (1) bekezdés szerinti jármű nem az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet végez, a jármű figyelmeztető jelzést adó berendezését működtetni nem szabad.
(5) * A figyelmeztető jelzést használó járműnek a többi járművel szemben – az általános szabályoktól eltérő – elsőbbsége nincs.
Útvonalengedélyhez kötött járművek
51. § (1) * Amennyiben a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik, közúti forgalomban csak az út kezelőjének hozzájárulásával (útvonalengedély), az abban meghatározott útvonalon és feltételek megtartásával szabad részt venni
a) olyan járművel, amelynek megengedett legnagyobb össztömege vagy tengelyterhelése meghaladja a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mértéket (túlsúlyos jármű vagy tengelytúlsúlyos jármű);
b) olyan járművel, amelynek magassága, szélessége vagy hosszúsága meghaladja a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló miniszteri rendeletben, vagy – rakománnyal együtt – a 47. §-ban meghatározott mértéket (túlméretes jármű);
c) lánctalpas járművel.
(2) Ha az útvonalengedély más sebességet nem határoz meg, túlsúlyos, illetőleg túlméretes járművel legfeljebb 30 km/óra, lánctalpas járművel legfeljebb 15 km/óra sebességgel szabad közlekedni.
(3) Az e §-ban foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a fegyveres erők által üzemben tartott járművekre.
A mozgáskorlátozottak külön engedélye és jelzése *
51/A. § * A 13. § (1) bekezdés g/1. és i/1. pontjában, a 14. § (13) bekezdésében, a 17. § (1) bekezdés e) pontjában, a 39/A. § (1) bekezdés g) pontjában, a 40. § (9) bekezdésében és a 41. § (3) bekezdésében említett jogosultság azt a mozgásában korlátozott személyt, valamint a mozgásában korlátozott személyeket szállító jármű vezetőjét illeti meg, aki a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló kormányrendelet szerint a parkolási igazolványt a járműben elhelyezte.
Veszélyes anyagot szállító járművek
52. § * (1) Veszélyes anyagot szállító járműveknek menet közben – egymás mögött – legalább 50 méter távolságot kell tartani.
(2) Veszélyes anyagot szállító járművel tilos megállni:
a) lakott területen kívül másik veszélyes anyagot szállító járműtől, sátortábortól, tömegközlekedési jármű megállóhelyétől, elektromos és egyéb távvezetéktől, valamint nyílt lángtól 50 méteren belül;
b) lakott területen az előbbieken túlmenően csatornanyílás (csatorna összefolyó) felett, illetőleg közelében is.
(3) A veszélyes anyagot szállító járművel – a részére kijelölt várakozóhely kivételével – tilos várakozni:
a) lakott területen kívül, épülettől, vasúti átjárótól, útkereszteződéstől, hídtól, aluljárótól, alagúttól 50 méteren belül;
b) lakott területen belül.
(4) A veszélyes anyag szállítása során előállt rendkívüli veszélyről (baleset, veszélyes anyag elszóródása, kiömlése, tűz stb.) a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíteni kell. Az értesítésnek tartalmaznia kell a szállított anyag azonosításához szükséges legfontosabb információkat.
(5) Ha jogszabály szigorúbb feltételeket nem állapít meg, a nem lezárt rakterű veszélyes anyagot szállító járművet, valamint a veszélyes anyaggal töltött tartányt szállító járművet őrizetlenül hagyni tilos.
(6) *
Villamosok, trolibuszok és közhasználatú autóbuszok
53. § (1) A járművek közlekedésére vonatkozó szabályok közül nem vonatkozik
a) a 13. §-ban és a 14. § (1) bekezdésének i)-o) pontjában meghatározott jelzőtáblák jelzése a villamosra és a trolibuszra;
b) a 24. § (2) bekezdése, a 25. § (2)-(5) bekezdése, a 31. § (1)-(4) bekezdése, a 32. §, a 34. § (1)-(7) bekezdése, (8) bekezdésének b)-e) pontja és (9) bekezdése, a 35. §, a 36. § (1)-(5) bekezdése, (6) bekezdésének a) és b) pontja, (7) és (8) bekezdése, a 40. § (1)-(6) bekezdése, a 41. § (1)-(5) bekezdése, valamint a 46. § (6) bekezdése a villamosra;
c) az irányjelzésre vonatkozó rendelkezés az irányjelző készülékkel fel nem szerelt villamosra.
(2) * A forgalomirányító fényjelző készülék jelzése a villamosra is irányadó, kivéve, ha a villamosforgalom irányítására külön – fehér fénypontokat mutató – fényjelző készülék működik.
(3) A villamos, a trolibusz és a közhasználatú autóbusz vezetője, illetőleg ezzel megbízott alkalmazottja indulási jelet akkor adhat, amikor az utasok fel- és leszállása befejeződött. Ha a jármű megtelt, a felszállás megszüntetésére történt figyelmeztetés után az indulási jelet meg szabad adni.
(4) A trolibusz és a közhasználatú autóbusz vezetője elindulási szándékát irányjelzéssel csak akkor jelezheti, ha a jármű összes ajtaja becsukódott.
(5) * A villamospótló autóbusz a villamospályán is haladhat. Ebben az esetben a villamos megállóhelyénél levő járdasziget bal oldalán haladhat és megállhat, továbbá a villamosforgalom irányítására szolgáló külön fényjelző készülék jelzését kell figyelembe vennie.
Kerékpárok és segédmotoros kerékpárok
54. § (1) * Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés (117/c. ábra) esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg – ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik – a lakott területen kívüli úton, a főútvonalként megjelölt úton az úttest jobb széléhez húzódva kell közlekedni.
(2) * Lakott területen levő olyan úton, ahol az úttest kerékpár közlekedésre alkalmatlan, továbbá ahol a (7) bekezdés a) pontja szerint tilos, kerékpárral a gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni.
(3) * Kerékpárral az útpadkán, az úttesten és a járdán csak egy sorban szabad haladni.
(4) * Kerékpárral
a) lakott területen kívül a főútvonalról balra bekanyarodni vagy megfordulni, továbbá
b) a kerékpárútról a vele párhuzamos útra balra bekanyarodni
nem szabad.
A kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia és azt tolva – a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint – kell az úttesten áthaladnia.
(5) * A kétkerekű kerékpáron 16. életévét betöltött személy szállíthat 10 évnél nem idősebb, a kerékpárt nem hajtó utast a kerékpár pótülésén. Kettőnél több kerekű kerékpáron 17. életévét betöltött személy szállíthat a kerékpárt nem hajtó utast.
(6) * A kerékpárral éjszaka és korlátozott látási viszonyok között abban az esetben szabad közlekedni, ha a kerékpáron vagy a kerékpároson
a) előre fehér-, hátrafelé piros színű, folyamatos vagy villogó fényt adó lámpát és fényvisszaverőt helyeztek el, és
b) lakott területen kívül kerékpáros fényvisszaverő mellényt (ruházatot)
visel.
(7) Tilos
a) főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kerékpározni;
b) elengedett kormánnyal kerékpározni;
c) * kerékpárhoz oldalkocsit, valamint – kerékpárutánfutót kivéve – egyéb vontatmányt kapcsolni;
d) kerékpárt más járművel, illetőleg állattal vontatni;
e) kerékpáron oldalra kinyúló, előre vagy hátra egy méternél hosszabban kinyúló, a vezetőt a vezetésben akadályozó vagy a személy- és vagyonbiztonságot egyébként veszélyeztető tárgyat szállítani;
f) kerékpárral állatot vezetni.
(8) * Az (1) és a (3) bekezdésben, a (4) bekezdés b) pontjában, valamint a (7) bekezdés b)-f) pontjában foglalt rendelkezéseket a segédmotoros kerékpárok – a quad és a mopedautó kivételével – közlekedésére is alkalmazni kell azzal, hogy
a) lakott területen a kerékpársávon segédmotoros kerékpárral közlekedni,
b) kétkerekű segédmotoros kerékpáron utast szállítani,
c) segédmotoros kerékpárhoz utánfutót kapcsolni
nem szabad.
(9) * A három- vagy négykerekű segédmotoros kerékpárral személyt szállítani akkor szabad, ha a jármű vezetője a 17. életévét betöltötte.
(10) * A gyalog- és kerékpárúton a kerékpáros a gyalogos forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti.
(11) * Ha az út mellett, annak vonalvezetését követve kerékpárutat vagy gyalog- és kerékpárutat jelöltek ki, a kétkerekű kerékpároknak a kerékpárúton vagy a gyalog- és kerékpárúton kell közlekedni. Ha a lakott területen a nem főútvonalként megjelölt út mellett annak vonalvezetését követve kerékpárutat vagy gyalog- és kerékpárutat jelöltek ki és az úton kerékpár nyomot (158/k. ábra) is kijelöltek – ha a közúti jelzésekből más nem következik – a kétkerekű kerékpárok az úttesten is közlekedhetnek.
Állati erővel vont járművek és kézikocsik
55. § (1) Állati erővel vont járművel és kézikocsival szorosan az úttest szélén kell közlekedni; ha az ilyen jármű a forgalmat lényegesen akadályozná, azzal a leállósávra, illetőleg – ha közlekedésre alkalmas – az útpadkára kell lehúzódni.
(2) Az állati erővel vont járművet és a kézikocsit éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a külön jogszabályban meghatározott lámpákkal kell kivilágítani.
(3) Tilos
a) főútvonalon állati erővel vont járművel és kézikocsival közlekedni, kivéve ha más út (útszakasz) nem áll rendelkezésre;
b) főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kézikocsival közlekedni;
c) állati erővel vont járművet – az állatok vonóerejét és az útviszonyokat is figyelembe véve – túlterhelni.
(4) * A kézikocsival közlekedő személynek – lakott területen kívül – éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie.
Forrás: net.jogtar.hu